Molekuláris Hidrogén Tablettában
Új trendek az egészségmegőrzésben
Szerb tudós világszintű felfedezése
Napjainkban a molekuláris hidrogén az első helyen szerepel az orvosi kutatások területén. Nagy számban fellelhetőek tudományos tanulmányok, melyekben a tudósok az oxidatív stressz mechanizmusával foglalkoznak és az azzal összefüggő krónikus degeneratív betegségekkel, beleértve a felgyorsult öregedési folyamatokat, mint ahogy a sav-bázis egyensúlyával kapcsolatos betegségeket is. A hidrogént vagy a hidrogénnel dúsított vizet jelentős kutató intézetekben vizsgálták, ahol a neurodegeneratív betegségek, rák, gyulladásos és allergiás állapotok kezelésével foglalkoztak. A kutatások a molekuláris hidrogénre összpontosulnak az erős antioxidáns és gyulladás gátló hatása miatt, továbbá a szervezet elsavasodása elleni hatékonysága miatt, és az epigenetikai és jelző funkciói miatt.
Japán tudósok felfedezték, hogy a molekuláris hidrogén a leghatékonyabb antioxidánsnak bizonyult, mert képes átjutni az összes biológiai membránon minden szövetbe és sejtbe, beleértve az agyi szöveteket, ahová a vér-agy gáton jut át. Ezt a gátat viszont más antioxidánsok nem tudják leküzdeni. Más antioxidánsoktól eltérően képes a diffúzióra is a citoszólban, a sejtmag diffúziójára a DNS-hez és mitokondriumokhoz, ahol védelmezően hatnak.
Még pár hónappal ezelőtt a molekuláris hidrogén alkalmazása csak nem praktikus inhaláló készülékek révén volt lehetséges és hidrogénnel dúsított víz fogyasztásával. Ha megnézzük a víz ionizátort, ami valójában egy elektrolizáló, mely kémiailag elektrolizált csökkentett vizet termel. Tény, hogy ez a készülék a hétköznapi fogyasztónak nagyon nem praktikus, nehezen tárolható és drága. Az elktrolizáló által előállított hidrogén mennyiség nagyon kicsi és nem stabil. Hidrogénnel dúsított vízre nem vonatkoznak semmilyen standardok, lényegében nem lehet meghatározni és teljesen kontrollálni. Ezért ez a tény egy sokkal erősebb és hatékonyabb termék kifejlesztéséhez vezetett, amely hidrogént termel, mégpedig teljes standardizálással.
Recovery formula HydroFX-el – molekuláris hidrogén tablettában
2010-ben Dr. Dušan Miljković PhD kifejlesztett egy szabadalmaztatott Recovery HydroFX-et™ tartalmazó formulát. Doktor Miljković egy veterán tudós, sok éves tapasztalattal rendelkezik és több mint 30 éve foglalkozik tudománnyal és kutatással a gyógyszeriparban. Dr. Miljković több mint 15 szabadalmat tudhat magáénak. Az általa kifejlesztett Recovery HydroFX-el™ egyedülálló az ásványi anyag összetétele miatt, amely tiszta természetes magnéziumot tartalmaz. Egy szabadalmaztatott biológiailag aktív redox keverék, amely aktív hidrogént generál. A Recovery HydroFX-et tartalmazó tabletta alkalmazása után az emésztőrendszerben reakció lép fel, amelynél billió negatív töltésű mikroszkopikus molekuláris hidrogén buborék szabadul fel a szervezetben.
Tekintettel a hidrogén nagyon kis méretére 0,24 nanométer (0,24 billiomod méter) másodpercek alatt szétterjed az egész szervezetben és bejut minden szövetbe, sejtbe és a sejtek elemeibe. Ez által a hidrogén gyors védelmet nyújt a szabadgyökök és oxidatív stressz által okozott károsodás ellen. A molekulák nagyságának köszönhetően védelmet nyújthat a sejteken belül és kívül is. Ez magába foglalja a sejtmembrán külső felületét, az extracelluláris folyadékot, a plazmát, a sejtek, szervek és minden szövet egyéb külső felületét, beleértve az agyi szöveteket, ahová a vér-agy gáton jut át. Ezt a gátat viszont más antioxidánsok nem tudják leküzdeni. Más antioxidánsoktól eltérően képes a diffúzióra is a citoszólban, a sejtmag diffúziójára a DNS-hez és mitokondriumokhoz, ahol védelmezően hatnak.
A Recovery biztosítja a belső környezet pufferkapacitásának megnövelését és a vér optimális pH értékének megőrzését. Fiziológiailag a vér és más testnedvek pH értéke nagyon szűk tartományban van tartva - 7,4 körül.
A molekuláris hidrogén fontos szerepe az oxidatív stressz elleni harcban
A legfontosabb előnye a Recovery HydroFX-nek az, hogy oldott aktív molekuláris hidrogént szabadít fel gáz formájában olyan koncentráció mellett, amelynél teljes kémiai telítettséget lehet elérni. A molekuláris hidrogén negatív redoxpotenciált termel a szervezetben, aminek köszönhetően növekszik a szervezet képessége harcolni a szabadgyökök és az oxidatív stressz ellen.
Abban az esetben beszélünk oxidatív stresszről, amikor az oxigén és nitrogén szabadgyökök felhalmozódnak a szervezetben és károsítják a sejteket és a szövetet is. Másrészt, az oxidatív megterhelés jelen van a fiziológiai anyagcserénél is. Az oxidatív stressz intenzitása viszont megnövekedhet egy veszélyes szintre, ha a szervezet nem rendelkezik elegendő saját védekező mechanizmussal.
A reaktív vegyületek, mint a peroxid vagy szuperoxid, ha alacsony koncentrációban szabadulnak fel, megfelelő időben és helyen, akkor nagyon fontos jelző molekulákká válnak. Ez bizonyos tiol csoportú célfehérjék oxidációjához vezet, mint például a sejt jelátviteli útvonalainak fehérjéi. A szervezetben minden percben nagyobb mennyiségű reaktív oxigén és nitrogén vegyület termelődik, mint amennyire szükség van a jelátviteli útvonalak funkcióihoz. Ezen felül ehhez igazodnak a hidroxil gyökök és peroxinitritek, és így keletkezik az oxidatív stressz. A túlzott oxidatív stressz és a vele járó szövet károsodás komoly megbetegedések százainak lehet az oka. Emiatt nagyon fontos fenntartani az oxigén vegyületeket elfogadható koncentrációját és így szabályozni a kényes egyensúlyt a jelző molekulák hasznos koncentrációi és magas koncentrációi között, melyek oxidatív stresszt idéznek elő patológiás állapotok kíséretében.
A molekuláris hidrogén szelektív antioxidánsként működik, amely csak a veszélyes gyököket semlegesíti bármely koncentrációban, de a hasznosakat fenntartja. Egy az egy arányban neutralizálja a hidroxil gyököket és a peroxinitriteket, melyek számos komoly betegségért felelősek, mint pl. a rák, Alzheimer betegség vagy szklerózis multiplex.
Sanetaka Shirahata, et al., 2011-ben fontos felfedezést tettek, hogy a hidrogén molekulák aktiválják azt a gént, amely felelős az antioxidáns enzimek termeléséért, mint a kataláz, glutation peroxidáz és hem oxigenáz-1, amelyek a sejt aktuális igényeinek megfelelően termelődnek. Ezek az enzimek válogatás nélkül semlegesítik a szabadgyökök óriási mennyiségét. Éppen ezt a folyamatot tartják a legerősebb védelemnek az oxidatív stressz ellen.